Ünnepi pompa

A névnapom régóta elhanyagolható alkalom számomra, csupán a december beköszöntét jelzi. Ma sem kifejezetten emiatt van jelentősége, sokkal inkább azért, mert jó ideje most először van igazán karácsonyi hangulatom, már a hónap elején. Hetek óta azt várom, hogy díszbe öltöztessük a lakást, és esténként meggyújthassam a mécsesekbe és lámpásokba helyezett apró gyertyákat kint és bent is és, hogy a karácsonyi lámpafüzér fénye világítsa be a szobát, amikor odakint már sötét és hideg van.

Díszítjük a lakást, közben Gergő lelkesen rohangál, és a maga kis manónyelvén drukkolva nézi, amit csinálunk. Szeretne segíteni: ő is székre áll, és persze kíváncsian nézi, ahogy apuka kalapál. Léna vidáman kalimpál a kanapén és figyeli, hogy futtatjuk az ablak köré a fenyőgirlandot. A férjem mókásan morgolódik, ahogy próbálja felkötözni a girlandot és a díszeket, amiket - szerintem - egyáltalán nem mindegy, hova aggatunk... :)

Caro Emerald énekel a lejátszóból, és még ha nem is kifejezetten karácsonyi dalokat, de annyira vidáman és hangulatosan teszi, hogy jobbat el sem tudok képzelni a díszítéshez. Délutánra a hó is megérkezik: szép pelyhekben hull odakint. Ekkora már a feldíszített ablakon keresztül nézhetjük a hóesést, én pedig gondolatban a további dekorációkat tervezgetem. A kerbe, az ajtóra, az aszalra... Közben kiveszem az almatortát a sütőből - az illata betölti a lakást - nemsokára érkeznek a vendégek...

Az adventi koszorúnk teljesen egyszerű: tobozokból készült. A szépségét szerintem épp ez adja. Az udvart száraz virágokkal és termésekkel színesítem: mini fém kaspókba pakolva nagyon látványt vidám nyújtanak. 

A kedvenc, fából készült  tarkabarka nosztalgia karácsonyfadíszeket vékony faágakra aggattam, a hagyományos kültéri izzósor helyett pedig hangulatos lampionok világítanak odakint. Néhány háncsgolyó és egy-egy kedves, készen vásárolt dekorációs elem - köztük az aprócska rénszarvas, amit egy nagyon kedves barátomtól kaptam tavaly - igazán feldobja a kert hangulatát. 

Még a dermesztő hideg előtt sikerült beszerezni és elültetni néhány gyönyörűséges, fagyálló növénykét, köztük az egyik téli kedvencemet, a hóbogyót. És - bár ültetni nem kifejezetten szeretek - igazán megérte, mert nagyon szép látvány tárul a szemem elé, ha kinézek az ablakon! :)