csak akkor derült ki, mikor már ott voltunk. Gergő babakocsija teljesen fölösleges volt, hiszen szinte végig az apja nykában ücsörgött és onnan szemlélte az állatkert lakóit.
Léna pedig - bár azt sejtettem, hogy az állatok számára még teljesen érdektelenek lesznek - egy-két mosolyt leszámítva (a fotók tanúsága ellenére), nagyjából végigsírta az utat.
Két és fél órás túránk során az állatkertet ugyan csak felületesen sikerült bebarangolni, azért az állatsimogató nagy élmény volt. :) Függetlenül attól,
hogy a hosszú hétvégés plussz napot - hozzánk hasonlóan - rengetegen kívánták
az állatkertben tölteni, ebben a szépséges időben...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése