Karácsonyi gasztroajándékok

A gasztroajándékok divatosak, mutatósak és finomak. A gyerekek többsége ráadásul szeret a konyhában sertepertélni. Nagy élmény, ha nem csak a gyúrmát formázhatják, hanem igazi sütit is készíthetnek! Nálunk legalábbis jó móka, ahogy az is, amikor Gergő a kész kekszek között válogathat és megkeresheti azt, amelyiket Ő maga szaggatta. A családnak, nagyszülőknek ajándékozott első, saját  készítésű meglepetés pedig szintén emlékezetes! :)

A befőttes üvegeket már korábban elkezdtem gyűjtögetni, a magyal pedig a kertünk dísze. Némi maradék anyag az üvegek tetejére, egy kis spárga, egy szép ajándékkísérő: és kész is a karácsonyi ajándék dekorációja. 

A marcipános-ribizlis túrókrém és a kakaós keksz elkészítése nem bonyolult és nem is túl időigényes. így - jó esetben - viszonylag kényelmesen belefér a karácsonyi készülődésbe!

Karácsonyi képeslap_2013

Idén karácsonyra saját készítésű képeslapokkal kedveskedtünk a szeretteinknek. A dekortapasszal díszített lapok mintája karácsonyfát formázott, az ágacskákat pedig - amik a fa törzsét adták - a gyerekekkel együtt szedtük egy, a Mammutfenyőknél tett sétánk alkalmával. :)

Karácsony 2013

Az ünnepi asztal dísze lehet a könnyen - akár gyerekekkel is - elkészíthető, mégis szemrevaló, nem utolsó sorban pedig ehető dekoráció. A koszorú alapját drótból hajlítottam, eköré fontam a kertben még most is csodaszepen zöldellő rozmaring ágakat. Néhány koktélparadicsom, bébi mozzarella, fekete olajbogyó, egy piros organzaszalag: és már kész is a dísz! :)

Advent

Idén is készítettem a gyerekeknek adventi naptárt - ezúttal kis zsákokba kerültek a finomságok. A 24 zsákocskát maradék lenvászon anyagból varrtam meg, és miután belepakoltam az édességeket, feldíszítettem velük a szobájukat. A dekortapasz viszonylag újkeletű „szerelem” nálam, ennek megfelelően a zsákokhoz tartozó apró kiegészítőket mind a színes, öntapadós szalagokkal vontam be. A napokat jelző táblákat és a csipeszeket is, amelyekkel a táblákat a zsákokat összefogó zsinórra erősítettem. 

A terv az, hogy minden egyes nap lefotózom a gyerekeket, miközben bontogatják a zsákokat. Az öröm és a várakozás hatalmas, Gergő már nagyon értékeli a dolgot és minden nap izgatottan várja, hogy kibonthassa a csomagot. Léna is osztozik az örömében: kiváncsian dugják össze a fejüket a zsákocskák fölött... :)

Kakaós keksz

A tavalyi Mikulás ünnepségen nagy népszerűségnek örvendett a rénszarvasos keksz, ezért úgy döntöttem, hogy idén is készítek valamilyen téli motívumot ábrázoló, kifejezetten a gyerekek örömére való kekszet. Egyszerű kakaós változatot választottam, amit különböző méretű, virágot formázó szaggatóval szaggattam ki. Így - egymás tetejére pakolva - apró kis fenyőfákat kaptam. A téli hangulatot fokozó „havat” a rájuk hintett porcukor adta. 

Hozzávalók (kb. 8 db fenyőhöz): 

• 20 dkg kristálycukor

• 20 dkg liszt

• 18 dkg margarin

• 1 db tojás

• 5 dkg kakaópor

• 1 kávéskanál sütőpor

• egy csipet só

• porcukor (a díszítéshez)

Elkészítés:

1. A krisálycukrot habosra kavarjuk a margarinnal, majd hozzáütjük a tojást is, és az egészet simára keverjük.

2. A liszthez adjuk a sütőport, a sót, végül a kakaóport, és a vajas masszához adagoljuk. 

3. Miután alaposan összkevertük, a tésztából gombócot formálunk, és alufóliába csomagolva a hűtőben pihentetjük egy óra hosszat. 

4. Az egy óra leteltével kivesszük a hűtőszekrényből, közben előmelegítjük a sütőt 180 ºC-ra.

5. A tésztát két sütőpapír között, kb. 4 mm vastagságúra nyújtjuk, majd különböző méretű virágokat szaggatunk belőle. 

6. A kekszeket - légkeveréses üzemmódban - 10 perc alatt  készre sütjük. A sütőből kivéve rácsra helyezzük, hogy kihűljenek, majd a különböző méretű virágokat egymásra pakoljuk, és porcukorral meghintjük a tetejüket. 

Mikulás ünnepség_2013

Az első ízben tavaly megszervezett Mikulás ünnepség - a nagy érdeklődésre való tekintettel :) - idén újra megrendezésre került. Immár rutinosabban, de ugyanolyan nagy lelkesédessel készülődtünk! Annyira remélem, hogy a gyerekeknek - nem csak a mieinknek, hanem az összes kis vendégnek is - maradandó emlék lesz majd, ha egyszer visszagondolnak rá.. Imádom, ahogy - ki bátrabban, ki bátortalanabbul - tátott szájjal és tágra nyílt szemekkel várják, figyelik a mi nagyszerű Télapónkat, ahogy kérdez, mesél és ajándékot oszt... :)

Télapó levele

Az interneten barangolva olvastam róla, hogy Tolkien minden évben leveleket írt a gyermekeinek, a Télapó nevében. A történet és az ötlet bája, kedvessége meglehetősen nagy hatással volt rám, ezért úgy döntöttem, hogy idén én is hasonlóképp teszek, és a postaládánkba csempésztem egy színes borítékba csomagolt levelet. A hazaérkezésünkkor nagy izgalommal nyitottam a postaládát, de a gyerekek egyelőre nem értékelték annyira a dolgot, mint amennyire készültem rá... Azért talán mégis hagyomány születik belőle és évről-évre én is megírom majd nekik a Mikulás levelét... :)

Tesók :)

A gyerekek egymás iránti szeretetének megnyílvánulásai - talán érthető módón - melegséggel töltik el a szívemet. És bár ezek a fotók gyakran nem sikerülnek a legjobban, mégis, a tartalmuk és az, amit kifejeznek, a legtöbbet jelentő képek lesznek.

Amikor azt látom, hogy megölelik vagy megpuszilják egymást, olyan hirtelen szeretetmegnyílvánulások, amiket nem könnyű lencsevégre kapni, hiszen sokszor csak egy-egy másodpercig tart. Ilyen alkalmakkor a fényképezőgép csupán a második gondolatom - inkább bennük gyönyörködöm, - de ha tehetem, akkor már szaladok is érte, hogy megörökíthessem a pillanatot. És ha sikerül, akkor az sem számít, hogy maguk a felvételek rossz minőségűek lesznek. 

Ugyanolyan ez, mint amikor az autóban, hátul a gyerekülésekben egymás kezét fogják. Így utazunk: hazafelé tartunk, közben Gergő - csupa melegséggel a hangjában - azt mondja: „Hazamegyünk, Lénuska”. :)